A hallókészülék próbahordási időszak arra szolgál, hogy az érintett páciens otthoni és munkahelyi környezetben is kipróbálhassa a hallásspecialisták által javasolt hallókészülékeket. Érdemes ilyenkor jegyzeteket készíteni a tapasztalatokról, hogy minél pontosabb visszajelzést tudjunk adni a szakembereknek, akik ezeket az információkat felhasználhatják arra, hogy szükség esetén egy másik készüléket javasoljanak, illetve az adott készüléken minél pontosabb beállításokat végezhessenek. Egy budapesti hallásközpont kollégáitól: Vicsorek-Lakatos Gabriella hallásspecialistától, és Gecse Barbarától kaptam ezt a kis “naplórészletet”.
Hallásproblémája van, és ezt be is ismeri. Rászánta magát, hogy megoldást keres. De mennyi az annyi? Sorozatunk előző részéből megtudhatta, hogy milyen esetekben vehetjük igénybe az OEP támogatást, és ez a hozzájárulás mekkora könnyebbséget jelenthet számunkra. Most arról írunk, hogy hol érdemes vásárolni, milyen időközönként vehetjük igénybe a támogatást, és hogyan lehetséges az, hogy valaki 0 Ft-ért hallókészüléket vásárol?
A napokban ismét kaptam egy próbahordási naplót, ezúttal a székesfehérvári hallásközpont kollégáitól: Kiss Virág hallásspecialistától (blogunk állandó szakértő szerzőjétől), és Balda Edittől. Egy kedves ügyfelük, Bodorné Sánta Mária hozzájárulásával tesszük most közzé az írást, amelyet a hallókészülék próbahordási időszak alatt készített a hölgy. De miért van annak jelentősége, hogy a hallókészülék próbahordás tapasztalatait részletesen rögzítsük?
A XX. század kezdetén a hallókészülékek elektromossá váltak. A hallásjavító eszközök területén az első igazi mérföldkövet Alexander Graham Bell tette le. Az amerikai fizikust az motiválta a kísérletezésre, hogy felesége maga is hallásproblémával küzdött, rajta szeretett volna segíteni. Ez volt az első igazi elektromos hallókészülék, bár komfortérzetet tekintve hagyott bőven kívánnivalót maga után, mivel egy meglehetősen súlyos, bőrönd nagyságú szerkezetről volt szó.
 |
| Jack Bradley híres felvételén Harold Whittles látható, aki életében először hallott hangokat, miután a hallókészüléket a fülébe helyezték. |
Soha nem gondoltam volna, hogy mindenféle kényszerítő eszköz nélkül vagy netán egy elveszített fogadás eredményének hiányában egyszer magamtól leírom azt a szót, hogy bugyigumi. Egyelőre a sírvázát is csak óvatosan ízlelgetem, de hogy ezt a két szót egy szakmai blogon, a hallókészülékekkel kapcsolatban fogom monitorra vetni, arra körülbelül akkora esélyem volt, mint Kertész Vili bácsinak a zenei karrierre.
Tegnap azonban olyan szórólapot talált kolléganőnk a postaládájában, ami mellett nehéz lenne szó nélkül elmenni.
Az agyonrajongott szakállas nőimitátorok, a kreativitás Csomolungmáját ostromló banánevő focisták és a hallásproblémák kezelésére tökéletesen alkalmatlan mini halláserősítők világában igazi felüdülést jelent valami igazán jó hírről beszámolni. Bár ennek a hírnek nem lesz akkora sajtóvisszhangja, mint mondjuk a Sterling ügynek, mégis jó érzés egy olyan projektben részt venni, amivel rengeteg embernek segíthetünk információhoz jutni, és a hallásproblémájának megoldásán keresztül közvetve visszaadni a jobb minőségű élet reményét. Szóval örülünk, Vincent!
A hallásproblémával élők nagy része nehezen fogadja el a tényt, hogy hallókészülékre van szüksége. Ha még nem is szántuk rá magunkat a vásárlásra, tájékozódni már a vizsgálat előtt is érdemes. Most induló sorozatunkból megtudhatja, hogy milyen költséggel jár egy hallásvizsgálat, és mennyibe kerül egy hallókészülék. Ebben a részben arról írunk, hogy ki jogosult a támogatásra, mekkora könnyebbséget jelent ez számunkra, és hogy mennyibe kerülnek az OEP által támogatott hallókészülékek.
