A hallókészülék vásárlása hazánkban is nagy terhet jelent az érintettek számára. Szerencsére nálunk az Országos Egészségbiztosítási Pénztár támogatást nyújt mindazon magyar állampolgárok számára, akik rendelkeznek érvényes magyar TAJ kártyával. Erről részleteket ITT olvashat.
Amerikában sajnos más a helyzet. Az egészségbiztosítások általában nem járulnak hozzá jelentős részben a hallókészülék megvásárlásához, így az érintettek kénytelenek saját zsebből fizetni a költségeket, melyek darabonként 3.000-6000 dollárra rúgnak. Ez hozzávetőlegesen 660.000 és 1.320.000 Ft közötti összeget tesz ki. És ekkor még csak egy hallókészülékről beszélünk, szó sincs sztereó ellátásról. Ez a szomorú tény nehezítette meg Cason Sharrod életét is.
Amerikában rengeteg fiatal álma, hogy ünnepelt baseball sztár legyen. Cason Sherrod még csak álmodni sem mert ilyen nagy dolgokról, hiszen olyan problémákkal kellett szembenéznie, melyek lenézettséget, kiközösítést hoztak számára. „Koraszülöttként, tartós hallóideg károsodással jött a világra. Mégis eltelt három év, mire az édesanyjával rá kellett jönnünk, hogy nem úgy hall, mint más hasonló korú gyerekek.” – nyilatkozta édesapja. Az orvosok végül megállapították, hogy a fiúnak 53%-os hallásvesztesége van.
Sajnos Cason szülei nem engedhették meg magunknak, hogy a fent említett összeget kifizessék egy pár hallókészülékre. Amikor Cason iskoláskorú lett, az oktatási intézmény, ahová elkezdett járni, biztosított számára egy pár hallókészüléket, de sajnos rendkívül elavult volt. ”Ez tulajdonképpen egy kis dobozka volt, amelyhez egy fejhallgató volt kötve. Borzasztóan nézett ki, nem tudtam rávenni magam, hogy a fülembe dugjam” – meséli Cason. Még kisebb korában időnként használta az eszközt, de ahogyan cseperedett, egyre kényelmetlenebbül érezte magát tőle, így aztán a középiskolában már egyáltalán nem hordta.”Amikor a készüléket viseltem, másnak éreztem magam, és a többiek is másképpen néztek rám”. Így hát egy idő után a régi, elavult hallókészüléket már csak magánál sem hordta, ami viszont nagyban megnehezítette a körülötte élőkkel történő kommunikációt. Hogy mégis megpróbáljon boldogulni, igyekezett elsajátítani a szájról olvasás képességét. Ez sajnos nem volt elég. „A jegyeim elkezdtek romlani, mivel egyszerűen nem értettem, amit a tanárok mondtak” – panaszolta Cason. „Ráadásul a baseballedzések is sorra kudarcba fulladtak: mivel nem viseltem a hallókészüléket, és nem mondtam el senkinek, hogy hallásproblémával élek, így a többiek nem értették a viselkedésem, azt hitték, hogy nem figyelek rájuk. Pedig egyszerűen csak nem hallottam, ha szóltak hozzám”.
Cason a középiskola után úgy döntött, hogy érthető okokból abbahagyja a sportot, mire a család egyik jó barátja a segítségére sietett. Összefogást szervezett a dallasi Callier Központtal, így sikerült összegyűjteniük 7.500 dollárt, melyet egy pár hallókészülék vásárlására fordítottak. Ezt a készüléket a fiatal fiú már egyáltalán nem szégyellte, ami nem is csoda, hiszen a digitális készülékek manapság már olyan apróak, hogy alig észrevehetőek a külvilág számára.
„Amint először kipróbáltam, egyből éreztem a különbséget. Életemben először hallottam a madarak csiripelését”. Cason 17 éves korára végre azt az életet élhette, amelyre mindig is vágyott.
„Hirtelen minden megváltozott. Az eredményei hihetetlen gyorsasággal javultak, és ma már a legígéretesebb tehetségek között tartjuk számon” – nyilatkozta David Shepherd, Cason edzője. A fiúra nem csupán edzője, a legkiválóbb baseball csapatok is felfigyeltek. Cason így nem egy, hanem sok-sok lépéssel került közel az álmához.
„Mindig úgy éreztem, hogy mások elítélnek amiatt, hogy hallásproblémám van. De rájöttem, hogy ez az egész nem is olyan nagy ügy. Végre sikerült elfogadnom, aki vagyok, és ezért mások is eszerint állnak hozzám” – mondta Cason.
A fiúnak most a legnagyobb problémát egy igazán nagy döntés meghozatala jelenti. Azon tanakodik, hogy szeretne-e tovább tanulni egy főiskolán, ahol természetesen a helyi baseball csapatban játszana, vagy leigazol inkább egy profi csapathoz, és a tanulást háttérbe szorítva kizárólag a sport karrierére koncentrál.
Bárhogy is dönt, mi sok sikert kívánunk neki!
(Forrás: www.nbcdfw.com)
>> Kapcsolódó cikkek:
]]>
A naplóíró hölgy egy nagyon gyakori jelenségről is beszámol: azok, akik hosszú idő után először hallanak meg olyan hangokat, melyek már feledésbe merültek, kellemetlennek, zavarónak vélhetik azokat. Ez egy természetes dolog, hiszen ilyenkor hozzá kell szoknunk ahhoz, hogy kilépünk a csend világából, és kell hozzá egy kis idő, amíg ezek a háttérzajok nem zavarnak, irritálnak minket, és a hallókészülék viselés előnyeit maradéktalanul élvezni tudjuk. Köszönjük szépen a hölgynek, aki hozzájárult, hogy írását közzétegyük, ezáltal is biztatva mindazokat, akik még a hasonló tapasztalatok előtt állnak.
Február 13. csütörtök
Alig vártam, hogy beérjek a munkahelyemre, és behelyezzem a készüléket a fülembe. Csodálatos érzés volt újra hallani. Fél óra elteltével már ennek “árnyoldalait” is kezdtem megtapasztalni. Az én, eddig csendesnek hitt világom tele van zajjal. Hangja van a fénymásolónak, a nyomtatónak, de még a számítógép billentyűinek is. A vizesblokkról már nem is beszélve. Az volt a legmegrázóbb.
A délután folyamán az egyik készüléket kivettem, mert már kezdett fájni a fejem. Ez, utólag visszagondolva helyes döntésnek bizonyult, mert édesapámhoz érve a TV maximum hangereje egy füllel is szinte elviselhetetlen volt.
Este hazaérkezvén végre egy kicsit magamra is tudtam figyelni. Hallottam a saját lépteimet, volt hangja a gáztűzhelynek, rögtön meghallottam a telefont, és hallottam az óra ketyegését.
Majd este 11 órakor megérkezett a munkából a fiam, akinek eddig alig hallható, csendes beszéde most ordításnak tűnt. 10 perc elteltével kénytelen voltam felhívni szíves figyelmét, hogy egy kicsit csendesebben beszéljen, mert van fülem. Ő természetesen “körberöhögött”, mi mást is várhatok egy 21 éves fiataltól. De végül is nem volt sértő vagy bántó, mert rögtön mondta, hogy “baromi jó”, meg alig látszik, majd bevonult a szobájába vacsorázni. Én még kint voltam a konyhában, amikor kérdezett valamit. És MEGHALLOTTAM! Nem kellett beszaladnom, hogy “mit kérdeztél?”. Válaszoltam, majd jött a csodálkozó kérdés: “Te hallottad, amit kérdeztem?”. Nagyon jó érzés volt azt válaszolni, hogy IGEN.
Február 14. péntek
A WC öblítőtartállyal továbbra sem vagyok jóban. Ehhez a táborhoz csatlakozott a mosógép, kiváltképp, amikor centrifugált, és a szirénázó mentőautó.
Viszont hallottam búgni a galambot. Ez olyan régen fordult elő, hogy már nem is emlékszem. Mint ahogy a madárcsicsergésre sem. Az is újdonság volt, hogy – mivel a lift mellett lakunk – meghallottam, ahogy a liftre várakozva beszélgetnek a lakók.
Február 15-16. szombat, vasárnap
Meg vagyok elégedve magammal, mert elég jól szokom a “borzalmakat”. Már nem annyira sértőek az erős hangok. Az, hogy a televíziót minimális hangerőn is hallottam, kifejezetten ajándék. Már csak a biztonság kedvéért feliratoztam a filmeket, és mily meglepő volt, hogy nem is mindig azt olvastam, amit hallottam…
Február 17-18. hétfő, kedd
Egész nap a fülemben volt a készülék, egyáltalán nem zavart. A munka során nagyon nagy hasznát veszem. Este, amikor kiveszem a készüléket, ismét a csend fogságában érzem magam.
]]>
Hallókészülék olcsón. Hol vásároljak?
Sokan kérdezik tőlünk, hogy hol érdemes hallókészüléket vásárolni. Erre a lehető legjobb válasz az, hogy olyan hallásközpontban, ahol a lehető legjobb szolgáltatásban részesülhetünk. Ugyanis amennyiben OEP által támogatott hallókészüléket vásárolunk, mindenhol ugyanazt az összeget fizetjük. Az OEP listáján szereplő termékek árát az OEP határozza meg, és ettől az ártól a forgalmazók nem térhetnek el. Tehát olyan nem fordulhat elő, hogy egy támogatott készüléket egyes helyeken olcsóbban, máshol drágábban kínálnak. Ezért is érdemes arra törekednünk, hogy olyan hallásközpontban vásároljunk, ahol a készülék mellé kiváló hallásspecialisták által végzett, teljes körű hallásvizsgálatot végeznek, és professzionális szolgáltatást nyújtanak. Hiszen a termék és az ár mindenhol ugyanaz, a szolgáltatás színvonalában azonban meglehetősen nagy különbségek vannak.
Kedvezményt csupán a teljes áron vásárolt, nem támogatott készülékek árából kaphatunk, ám ilyen esetben sem javasoljuk, hogy csupán az ár alapján döntsünk: hallókészülékünk csak akkor lesz igazán segítségünkre, ha az valóban alkalmas a hallásproblémánk korrigálására, és megfelelő módon van hallásunkhoz igazítva.
Mit jelent a kihordási idő?
Az OEP a támogatást úgynevezett kihordási időre állapítja meg. Ez az időtartam a jelenlegi jogszabályok szerint 6 év. Ez azt jelenti, hogy 6 évente van lehetőségünk OEP támogatással új hallókészüléket vásárolni. Természetesen a jobb és bal fülére ez külön értendő, tehát például ha csak a bal fülén visel hallókészüléket, és jobb oldalon is halláscsökkenés tapasztalható, ettől függetlenül igénybe vehető a támogatás a jobb fülre is. Kivételt képeznek a kihordási idő alól azok az esetek, amikor valakinek oly mértékben romlik a hallása, hogy a jelenlegi készülékével az semmilyen beállítással sem korrigálható. Ilyenkor kivételes esetekben igényelhető újabb támogatott hallókészülék.
Hallókészülék ingyen a közgyógyellátás keretében
A társadalmi szolidaritás elve alapján lehetőség van arra, hogy bizonyos gyógyászati segédeszközökhöz, többek között a hallókészülékhez, ingyenesen juthassunk hozzá. Ehhez érvényes Közgyógyellátási Igazolvány szükséges, melynek keretében nem csupán a hallókészüléket, a későbbiekben (a kihordási időn belül) annak esetleges javítását is a társadalombiztosítás finanszírozza. A közgyógyellátás szociális alapon igényelhető, és a jogosultság megállapítására való kérelmet a lakóhelye szerinti illetékes jegyzőhöz kell benyújtani. Amennyiben érintett lehet, érdemes ellátogatnia háziorvosához, aki majd beutalja a szükséges vizsgálatokra, és segítséget nyújt ahhoz, hogy hol kell benyújtania a kérelmét.
]]>Zéró tolerancia
Mi kell ahhoz, hogy egy férfi kezet emeljen egy nőre? Meddig kell lealjasodnia ahhoz, hogy bosszúvágytól vezérelve megüssön egy gyereket? Milyen érvek állnak amellett, hogy egy ilyen állatot visszafogadjon a társadalom, és mi a megfelelő büntetés az ilyen számára? Hogyan fogja ez az ember jóvátenni azt, amit elkövetett? Milyen motivációja lesz erre? Ha nincs belső késztető erő, akkor ki vagy kik fogják elérni azt, hogy legyen?
Csak néhány kérdés, ami azonnal megfogalmazódott valószínűleg minden jóérzésű olvasóban. És gyorsan le is írom, hogy messziről szeretném elkerülni a demagógia legapróbb látszatát is. Azonban itt van ez a felháborító eset, amit szeretnék egy kicsit más szemszögből is körbejárni.
A fül-orr-gégész és audiológus szakorvosok, hallásspecialisták, valamint a hallókészülék iparági marketingesei gyakran értekeznek arról a sajtóban, hogy milyen egyszerű lehetőségei vannak a környezetnek a családtag(ok) hallásproblémájának felismerésére. Az esetek többségében az üvöltő televízió hangját hozzuk fel példaként: a szomszédok, családtagok számára már-már elviselhetetlen a hangerő, a hallásproblémával élő személy azonban – mivel a hosszú évek alatt fokozatosan romlott a hallása – ebből semmit nem érzékel. Az évek alatt folyamatosan hangosítgatta fel a televíziót, nem egyik pillanatról a másikra.
Neki nem hangos a tévé, azonban az egész lépcsőház zeng, vagy ahogy Straub Dezső egy korábbi interjúnkban szellemesen megjegyezte: ‘Azt a két meccset ő (Straub Dezső édesapja – PM) nézte, négy emelet meg hallgatta, úgy bömbölt a készülék. Kérdeztem is tőle: „Papa, nem szidják a lakók ilyenkor a Nagyit?” „Nem tudom, nem hallom a TV-től” – válaszolta.’
Jó példa továbbá az alábbi nagyon kedves, pár perces videó, amiben hallásproblémával élők beszélnek arról, hogy milyen változást hozott életükbe a hallókészülék viselése. 2:00 környékén azt mondja egyikőjük, egy mosolygós úr, hogy amióta hallókészüléke van, ‘nem tesznek szemrehányást, hogy de hangos a tévé’.
És akkor itt van ez a februári nagykanizsai eset, ami egyszerűen megmagyarázhatatlan. Valószínűleg a tettes pontosan tudta, hogy a szomszédok nagyothallók/siketnémák és valószínűleg nem ez volt az első alkalom, hogy hangosan hallgatták a televíziót. Toleranciáról vagy megértésről nem hogy nem beszélhetünk, de… és most a mondatot nem fejezem be, mindenki illessze oda vérmérséklete szerint a megfelelő befejezést. Nem titkolom, hogy az enyém nyomdafestéket vagy monitor pixelt nem tűrő befejezés lenne.
Természetesen azért van jó pár lehetőség az éphalló/nagyothalló családtagok televíziózásának egyszerre történő élvezetére, és a megoldás is egyszerű. Míg a speciálisan, erre a célra kifejlesztett vezeték nélküli fülhallgatókkal a nagyothalló személy jóval nagyobb hangerőn hallgathatja a televíziót, a család ép halló tagjai a normál tartományban élvezhetik a műsorokat egy időben. Szerencsére ezek az eszközök napjainkban már bármelyik hazai hallásközpontban elérhetőek.
Persze. Jó lenne, ha minél többen használnának ilyen kiegészítőket, mert egy lakótelepi épületben valóban zavaró lehet, ha zeng a lépcsőház. Ezen kár lenne vitatkozni, aki szoros szomszédságban él, az már biztosan bosszankodott az áthallatszó zajok miatt.
Azonban nem gondolom, hogy előfordulhat bármilyen olyan helyzet, amire a megoldás az agresszió lenne. Egyszerűen nem létezik olyan szituáció, ami azt eredményezhetné, hogy egy férfi megverjen egy nőt vagy egy gyereket.
Mélységesen elítélem a családon belüli és a családon kívüli erőszakot is, így remélem ez a nagykanizsai ámokfutó is megkapja majd a méltó (ha van ilyen) büntetését.
Ez ügyben sem lehet más, csak zéró a tolerancia.
]]>
Érdemes tudnunk, hogy a törvény is előírja, hogy a hallásvizsgálat után kiválasztott készüléket ingyenesen hazavihessük úgynevezett próbahordási időszakra. Ez azt jelenti, hogy nem csupán a vásárlás helyszínén, otthoni, munkahelyi környezetben is kipróbálhatjuk a kiválasztott hallókészüléket.
A hallásspecialisták ilyen esetekben azt szokták javasolni az érintetteknek, hogy készítsenek jegyzeteket a hallókészülék próbahordás tapasztalatairól, hogy azokat később felhasználhassák a végleges beállítások során, illetve szükség esetén más készüléket javasoljanak. Ha erre kerül sor, egyébként ezt az újonnan kiválasztott hallókészüléket ugyanúgy elvihetjük próbahordásra, hiszen minden készülék más és más. Nagyon fontos kiemelnünk, hogy próbahordás nélkül soha ne vásároljunk hallókészüléket!
De lássuk az újabb naplórészletet, amiből a tapasztalatok alapján is kiderül, hogy:
2014. június 12. csütörtök
Otthoni környezetben (Gárdony, családi ház) kezdtem el használni a készüléket 17 órától 22 óráig. Az első óra a hangok és saját magam figyelésével telt el. A fejem tetején furcsa nyomást éreztem (nem fájdalmas) a hangokat is onnan hallottam. Ez rövid (kb. 5 perc) ideig tartott.
A madarak csicsergése valami szenzációs volt! Sztereóban hallottam, és hallottam a szomszéd utcában folyó építkezés hangjait is, amire a férjem panaszkodott. Olyan érzéseim voltak, mintha nem is én lennék! Furcsa, mámoros, egy kicsit szédelgős. Ez az állapot addig tartott, amíg el nem kezdtem az otthoni teendőket folyamatosan csinálni, és már nem figyeltem magamra. Érdekes volt, amikor bekapcsoltam a TV-t, szinte megijedtem a hangerőtől, 5 csíkot kellett visszavennem a hangból.
2014. június 13. péntek
Reggel 6 órakor raktam fel a készüléket, teljesen normálisnak találtam, hogy szinte mindent hallok. Rájöttem, hogy én egy nagyon hangosan ténykedő ember vagyok. Túl hangosan zárom-nyitom az ajtókat, ablakokat, túl hangosan főzök, mosogatok.
Első nap még nem akartam az utcára menni az új fülemmel, de egyszerűen elfelejtettem, hogy a készülék a fülemben van. Elmentem vásárolni (kerékpárral), több boltban is jártam, sok emberrel beszéltem. A közlekedés és a kommunikáció problémamentes volt. Egész nap nem is jutott eszembe, hogy „dugó” van a fülemben. Ami eszembe juttatta az a következő: ha megvakartam a fejem (elég hangosnak hallottam néha viszketett a fülem és meg akartam vakarni)-
Este, amikor kivettem (22 órakor), égett a fülkagylóm, és nagyon zúgott a fülem.
2014. június 14. szombat
Reggel 6-tól este 8-ig hordtam a készüléket, a hangok nem zavartak, viszont délután fájdalmat érezem a fülemben. Ott, ahol a kis karika forma van. Gondolom ezt is meg kell szokni. A fülzúgásom ismét nagyon erős volt.
2014. június 15. vasárnap
Egész napos használat: kirándulás, biciklizés, séta a tóparton. A vendégeimmel kipróbáltuk az új bicikliutat a tóparton. A hallásom szinte tökéletes! Probléma akkor volt, amikor a háttérzaj nagyon hangos volt. Ez akkor történt, amikor üldögéltünk a parton, mögöttünk emberek napoztak, előttünk a vízben fürödtek, nagy volt a hangzavar. Többször meg kellett kérdeznem, hogy „Mit mondtál?”. Csendesebb környezetben nem volt probléma.
Azt hiszem, kezdem megszokni a készüléket, egész nap eszembe sem jutott.
A fülzúgásom este ismét erősebb volt, de időközben rájöttem, hogy a nappali erős hangok elnyomják, ezért nem hallottam.
2014. június 16. hétfő
Már rutinból, megszokott mozdulattal teszem be, és már nem érzékeny a fülem. Nagyon jó érzés, hogy mindent hallok. Amit nehezen viselek, az anyukám hangja. Rettenetesen hangos (ő is hallókészüléket hord). Most azt tanulom, hogy halkabban beszéljek…és tanultam még valamit: nem szabad nyakpárnával tévét nézni (fekve), fájt a fülem, amikor kivettem a készüléket.
2014. június 17. kedd
Itthon töltöttem az időt kerti munkával. A készüléket nem raktam be, csak este tévézésnél. Így nem zavart annyira a szomszédos építkezés zaja.
2014. június 18. szerda
Ügyintézős, vásárlós nap volt. Úgy veszem észre, hogy a közvetlen mellettem szóló hangok gyengébbek, mint a távoliak. Erősen kellett figyelnem az ügyintézőre, többször is visszakérdeztem. A közlekedés problémamentes.
]]>Jack Bradley híres felvételén Harold Whittles látható, aki életében először hallott hangokat, miután a hallókészüléket a fülébe helyezték. |
Ezt követően megjelentek az első szénmikrofonos hallókészülékek is. Ezek a szerkezetek nem jelentettek igazi áttörést, ugyanis rendkívül rossz minőségű hangátvitelt és nagyon csekély erősítést tettek lehetővé. Ráadásul praktikum szempontjából sem jeleskedtek: nagyméretűek és nehezek voltak. Pont ezért (bár léteztek hordozható fajtájúak) leginkább otthoni, asztali változatban voltak használatban.
“Rádióra hasonlító” asztali hallókészülék |
Az első „igazi” hallókészüléket 1901-ben, Alexandra angol királyné számára készítették el. Bár hordozhatónak ezt sem lehetett nevezni, hiszen használatához elektromos hálózatra volt szükség, ráadásul viselése sem volt túl kényelmes.
5 évvel később, 1906-ban a berlini Német Akusztikai Társaság kifejlesztette az első hordozható, szárazelemmel működő hallókészüléket. Ez volt az a pont, melyet már méltán nevezhetünk mérföldkőnek, hiszen ettől kezdve nyílt meg a lehetőség arra, hogy a hallásproblémával élők „valódi” megoldáshoz jussanak.
1906-ban találták fel az első hordozható hallókészüléket |
A következő nagy lépés az 1920-as években történt, amikor is a szén típusú hallókészülékek már elavultnak kezdtek számítani, hiszen megkezdték pályafutásukat a vákuumcsöves megoldások.
Az első hordozható, vákuumcsöves hallókészülék, melyet Ralph Allison tervezett |
Ezek a készülékek már nem csupán az enyhébb halláscsökkenésre kínáltak megoldást, mint a korábbi hallásjavítók, már a mérsékelt, és mérsékelten súlyos halláskárosodásban szenvedők számára is javulást eredményeztek. A kényelmi szempontokat még ezek a szerkezetek sem elégítették ki maradéktalanul: nagyok voltak, súlyosak, ráadásul két különböző típusú elemre volt szükség a működésükhöz. Az elemeket a kezdeti időszakokban egy külön dobozban kellett elhelyezni, ráadásul bekapcsolás után nem azonnal érték el teljesítményük maximumát.
Két különböző elemmel működő hallókészülék |
A hallókészülékek méretében legközelebb az 1940-es években történt „radikálisabb” változás, ugyanis a fejlett technológiáknak köszönhetően már meg tudták oldani a lekicsinyített vákuumcsöves készülékek gyártását. A még mindig dobozos verziójú, de kisebb méretű, és hordozható típusú hallókészülékek már súlyos halláskárosodásban szenvedők számára is meghozták a minőségi élet lehetőségét. Nem csupán hangerejüket, hangszínüket is lehetett szabályozni, így talán egy kicsit jobban meg tudtak felelni az egyéni igényeknek.
Hordozható, vákuumcsöves hallókészülék |
“Visszakaptam a hallásomat, ezzel együtt az életemet is”
Hogyan kezdődött a hallásproblémája?
Ép hallással születtem, egészen 24 éves koromig nem vettem észre semmilyen problémát. 25 éves voltam, amikor feltűnt, hogy valami nincs rendben: bizonyos hangokat kevésbé hallottam meg, nem mindig vettem észre, ha megszólítottak. Ezért felkerestem a megfelelő szakembereket, és kiderült, hogy a hallócsontok összenövése, csontosodása miatt jelentkeztek a panaszok. Ekkor műtéttel próbáltak segíteni a problémán, de az eljárás nem volt sikeres, így hallókészüléket kezdtem hordani mindkét fülemen.
Bevált a hallókészülék viselése, megoldotta a hallásproblémát?
Kezdetben sokat segített. Azonban a hallásom fokozatosan romlott és körülbelül 7 év hallókészülék-viselés után már nem jelentett elegendő erősítést. Kétségbeestem, hiszen a mindennapi élet, a legegyszerűbb dolgok is kihívást jelentettek számomra. Nem tudtam, mihez kezdjek, kihez forduljak segítségért. Kezdtem beletörődni, hogy további életemet így kell leélnem. Ekkor jutottam el egy fül-orr-gégész szakorvoshoz, aki megemlítette a műtéti úton beültetett hallásjavító eszközöket.
Hallott korábban erről a lehetőségről?
Nem hallottam róla korábban. Őszintén szólva, elsőre nagyon ijesztőnek tűnt a gondolat, hogy egy „idegen tárgyat” ültessenek a koponyámba.
Miért döntött mégis úgy, hogy belevág és vállalja a műtétet?
Az orvosi javaslat után elkezdtem kutakodni az interneten, megkerestem, hogy pontosan hogy működik, hogy néz ki a készülék. Ezután részt vettem egy tanácsadáson, ahol megnézhettem az implantátumot és a beszédprocesszort, feltehettem minden kérdést, ami felmerült bennem. Ezen kívül lehetőségem nyílt kipróbálni a készüléket egy speciális fejpánt segítségével, otthoni körülmények között is. Arra felhívták a figyelmemet, hogy ez a szemléltetés nem tudja tökéletesen visszaadni a műtét utáni állapotot. A próbahordás alatt vegyes tapasztalatokat szereztem, és be kell vallanom, nem bíztam teljesen abban, hogy ez az eljárás valóban jó megoldás lesz számomra. Ennek ellenére annyira szerettem volna újra hallani, hogy a műtét mellett döntöttem.
Az implantátum rendszer két részből áll: a beültetett implantátumból és a hozzá csatlakozó külső egységből, a beszédprocesszorból. A műtét után azonnal használhatta a beszédprocesszort?
Nem, 3 hét telt el a műtét és a beszédprocesszor aktiválása között.
Milyen élmény volt az első bekapcsolás, mik voltak az első tapasztalatok?
Különleges. Nagyon izgatottan vártam, hogy eljöjjön a nagy pillanat, a műtét utáni 3 hétben szinte semmi másra nem tudtam gondolni. Mikor feltehettem a beszédprocesszort, megnyugodtam: újra hallottam. Jól hallottam! Ez kezdetben furcsa volt, egyes hangokat nem tudtam azonosítani. Például a nadrágom susogását és a zacskó zizegését. Ezeket olyan régen hallottam utoljára, hogy újra meg kellett tanulnom értelmezni őket. A kedvencem a kiskutyám jellegzetes „éhes vagyok, kérek enni” nyüszögése. Szerencsére nagyon gyorsan hozzászoktam mindenhez.
Mi okozta a legnagyobb nehézséget?
A beszédprocesszor felhelyezése először és másodszor. Illetve harmadszor. Emlékszem, hogy a készülék aktiválása után hazamentem és tükör előtt (valamint tapogatva) próbálgattam a helyes illesztést. Negyedszerre sikerült, azóta nem okoz gondot.
A környezetében élők hogyan reagálnak, mikor megtudják, hogy implantálható hallásjavító eszközt visel?
A családom, a párom és a barátaim először a mérete miatt aggódtak, de mára maximálisan elfogadták, mindenben támogatnak. Szélesebb körben nem igazán tudnak róla, hiszen nem látszik. Még ma sem annyira közismert ez a módszer és készülék, mint a normál hallókészülékek viselése, így kezdetben meglepődnek rajta. Ám ilyenkor megmutatom és elmagyarázom, miről van szó; általában pozitívan fogadják. Persze meg kellett tanulnom nekem is, hogyan magyarázzam el a környezetemben lévőknek a helyzetet. Az első ilyen alkalom elég viccesen sikerült: szerettem volna figyelmeztetni a fodrászomat, hogy ne ijedjen meg, ezért szóltam neki, hogy „Ne lepődj meg, de kiáll egy csavar a fejemből.”
Milyen pozitív tapasztalatai vannak a készülékkel?
Visszakaptam a hallásomat, ezzel együtt az életemet is. Egész nap viselem, csak fürdés és alvás közben veszem le. A másik oldalon még a régi hallókészüléket használom. Jelenleg a kettővel együtt szinte tökéletesen hallok. Nagyon örülök, hogy a műtét mellett döntöttem és biztos vagyok benne, hogy ha a másik oldalon is romlani kezd a hallásom, azonnal vállalom a második műtét is.
]]>
Mire jó az uszodai védő fülilleszték?
A fürdőzés során sokan használnak úszószemüveget, hogy megóvják szemeiket a fertőzésektől, illetve a fertőtlenítő szerek irritációjától. A legtöbben nem is gondolnak arra, hogy nem csupán látásunk, hallásunk is igényli a védelmet a strandolás káros hatásaitól. A gyerkőcök szeretnek lubickolni, de előfordul, hogy ennek estére fülfájás az eredménye. Most is, mint minden egészségügyi probléma esetében azt javasoljuk, hogy ne a kezelésre, a megelőzésre helyezzük a hangsúlyt! A megelőzés alatt nem azt értjük, hogy tiltsuk el gyerkőcünket a fürdőzéstől, hiszen az uszodai fülilleszték pontosan arra szolgál, hogy ne kelljen a partról sóvárogva néznünk a fürdőzőket. Az uszodai védő fülilleszték feladata az érzékeny fülek védelme a vízben terjedő fertőzésekkel szemben.
Uszodai fülilleszték fülbetegségek esetén
Az uszodai fülillesztéket nem csak megelőzésre használhatjuk, hiszen arra is kiválóan alkalmas, hogy fülbetegség idején (külső hallójárat-gyulladás, dobhártyagyulladás, középfülgyulladás, átmeneti vagy végleges dobhártyahiány) vagy fülműtétet követően elkerüljük a szövődményeket. Ezekben az érzékeny időszakokban füleink fokozottan ki vannak téve további fertőzéseknek, így a gyógyulás érdekében még akár zuhanyozáshoz vagy fürdéshez is érdemes uszodai fülillesztéket használnunk.
Mit érdemes tudnunk az uszodai fülillesztékről?
Az uszodai védő fülilleszték arra szolgál, hogy teljesen vízmentesen zárja le a hallójáratot fürdés, úszás, pancsolás alkalmával. Egy igazán jó uszodai fülilleszték rugalmas, puha, bőrbarát, antiallergén anyagból készül, így kényelmes érzetet biztosít. Ráadásul mindenkinek személyre szólóan, egyéni méretre készül. Ez azt jelenti, hogy lenyomatot vesznek a fülről, és ez alapján készül el a végleges védő fülilleszték, mely így teljesen felveszi a hallójárat formáját. Hogy a gyermekek számára barátságosabbnak tűnjön, nem csupán testszínű, hanem színes formában is megrendelhető.
Ne csak a gyerek védelmére gondoljunk, hiszen felnőtteknél is előfordulhat az ilyesfajta érzékenység, és sajnos a fülbetegségek sem kímélnek minket. Mi azt javasoljuk, hogy használjunk az előre gyártott füldugók helyett egyénre szabott uszodai védő fülillesztéket.
A cikket lektorálta: Dózsa Gyöngyi hallásspecialista
]]>Tegnap azonban olyan szórólapot talált kolléganőnk a postaládájában, ami mellett nehéz lenne szó nélkül elmenni.
Már ezt a nagyothalló-készülék szóösszetételt sem szeretem használni – még ha ez rögzült is valamilyen formában a köznyelvben az elmúlt évtizedekben, bár azért szerencsére kezd kikopni -, mert ugye nem nagyon különböztetünk meg kicsithalló-készüléket, de közepesen halló készüléket vagy nagyon-nagyothalló készüléket sem, de bárcsak ez lenne a legnagyobb baj.
Nem fontos most az sem, hogy abban esetben, ha tévesen “nagyothalló készüléknek” írjuk, akkor azzal arra célzunk, hogy a készüléknek nincs rendben valami a hallásával, bár nyilvánvalóan nem erre gondolt a kreatív (khmm…) a tervezésnél.
Abba sem akarok belemenni, hogy ugye cipőt a cipőboltból, és hát hallókészüléket sem biztos, hogy a fa felmosónyelek, az edényfogó hőálló kesztyűk valamint a 12 szálas művirágcsokrok közül kellene kiválasztani. Azt mondjuk el tudom képzelni, hogy léteznek olyan hallásspecialisták, akik kiválóan értenek a palacsintaforgatóhoz vagy a combfixhez, de azt nehezen tudom elképzelni, hogy az abroszleszorító csipesz szakértő vagy az udvari erős szálú műanyag seprű specialista értene a hallókészülékekhez.
Elmosolygunk ezeken a dolgokon, szinte halljuk ahogy az abszurd humor nemzetközi és hazai kiválóságai, a Monthy Python színészei vagy akár a L’art pour l’art társulata könnyfakasztó jeleneteket kreál ebből az árlistából, de a helyzet az, hogy van itt valami, ami nem hagy nyugodni.
Ugyanis van abban valami szomorú, hogy a “nagyothalló készülék” külön kiemelést kapott a szórólap alján, öles betűkkel hirdetve a terméket. Ez valószínűleg azt jelenti, hogy jól megy a “bolt”, jó pár darabot eladhattak belőle, jó pár embernek bosszúságot és csalódást okozva. Egyáltalán ez valóban hallókészülék vagy csupán valami hangerősítő eszköz? Kizárt dolog, hogy a terméket az előbbinek lehetne nevezni.
Ha valaki nagyon el akarja költeni ilyenre a pénzét, annak azt javaslom, hogy ezt az összeget inkább lottózza el.
Még ott is nagyobb esélye van nyerni, mint a 2800 Ft-os “nagyothalló készülékekkel” jól hallani.
]]>
Magyarország első számú egészségügyi portálja a házipatika.com, a Hallásspecialista Blog szerzőinek valamint az Amplifon szakmai hátterének támogatásával a mai napon A hallás témakörében is elindította kiemelt rovatát. Soha, egyetlen hazai online portál sem foglalkozott olyan alapos részletességgel a hallásproblémák kezelésének lehetőségeivel, nem nyújtott olyan komplex áttekintést cikkeinek segítségével, mint most a házipatika.com.
A Hallásspecialista Blog szerkesztőségi megbeszélésein többször felmerült az igény arra, hogy a blogolás mellett jó lenne, ha meg tudnánk nyerni a legnagyobb egészségügyi portált arra, hogy kiemelten foglalkozzon a hallás témakörével. A hallókészülék gyártók és forgalmazók weboldalai rengeteg információt tartalmaznak: léteznek közöttük egészen kiváló site-ok, és működnek tartalmi, programozási, esztétikai valamint felhasználóbarát szempontból szánalmasan primitív oldalak is. Azonban egyetlenegy, teljes mértékben átfogó, kizárólag edukációs céllal és tartalommal létrehozott weboldallal sem találkoztunk…
…illetve mégis, hiszen ilyen a blogunk, de mi az edukáció mellett a szórakoztatásra, a legújabb piaci információkra és a személyes történetek megosztására is egyformán fókuszálunk.
Megkeresésünk és egyeztetéseink után szinte azonnal sikerült megállapodnunk a házipatika.com-mal, ahol nagy örömünkre egy igazán professzionális csapat állt a kezdeményezésünk mögé.
És ide kattintva láthatják is az eredményt!
És még ezen a képernyőképen nem is tudtam mindent megmutatni
Néhány érdekesség az oldalról: található az oldalon egy folyamatosan bővülő, speciális szótár, ami a hallásrehabilitációban használt szakkifejezéseket magyarázza el. Ezekkel a kifejezésekkel gyakran találkozhatunk a vizsgálatok során, de mégsem várható el tőlünk, hogy tudjuk például alapból azt, hogy mi az az audiogram. Egy külön menüpontban a hallásproblémákkal kapcsolatban gyakran felmerülő kérdésekre kaphatunk válaszokat, videókat találunk a hallásról, vagy éppen arról kaphatunk információt, hogy ki kaphat hallókészüléket. Ezen kívül rengeteg érdekes cikket olvashatunk a hallókészülékek használatáról, típusairól, a fülzúgásról, vagy akár a műtéti megoldásokról is.
Érdemes tehát a házipatika.com oldalára ellátogatni azoknak is, akik megoldást keresnek halláspanaszaikra, és azoknak is akik már hallókészüléket viselnek!
A hazánkban egyedülálló, fókuszált tartalom létrehozását egy kiváló együttműködés keretében Pertl Petra a Hallásspecialista Blog főszerkesztője és Pilling Róbert, a házipatika.com főszerkesztője irányította. A főszerkesztők téma iránti elkötelezettségét a rengeteg egyeztetés, finomítási igény jellemezte a közös munka során, amiből minden bizonnyal az olvasók fognak a legtöbbet profitálni.
A cikkek lektorálásával valamint kiváló szakmai ötleteivel támogatta a tartalom elkészítését blogunk állandó szerzője, Dr. Tibold Eszter fül-orr-gégész és audiológus főorvos.
A gyönyörű design Komlósi Péter webdesigner munkája. Az átfogó cikkeket a házipatika.com kiváló újságírócsapatának köszönhetjük, míg a fejlesztésekhez nyújtott hatékony kommunikációban Borbély Kata (köszönjük az ötleteket az indulásnál is) és Fodor Andrea, a házipatika.com munkatársai voltak a segítségünkre.
Minden, a hallás iránt érdeklődő vagy hallásproblémával élő személy nevében köszönjük a segítségeteket!
Úgyhogy nincs is más hátra, minthogy jó böngészést, jó olvasást kívánjak mindenkinek!
]]>