A mai hírfolyamban döbbenetes hírt közölt az Index.hu. Azt írják, hogy Nagykanizsán megverte szomszédjait, nagyothalló és siketnéma – gyerekeket, nőket – egy ittas ‘férfi’, mivel azok hangosan hallgatták a televíziót. Hogy miért írok a blogon erről a kétségkívül gyáva és aljas cselekedetről? Azért mert ez újabb és újabb kérdéseket vet fel, ha a hallásproblémákkal élőkkel kapcsolatos elfogadásról és toleranciáról beszélünk. De ne szaladjunk ennyire előre.
Zéró tolerancia
“Visszakaptam a hallásomat, ezzel együtt az életemet is”
Hogyan kezdődött a hallásproblémája?
Ép hallással születtem, egészen 24 éves koromig nem vettem észre semmilyen problémát. 25 éves voltam, amikor feltűnt, hogy valami nincs rendben: bizonyos hangokat kevésbé hallottam meg, nem mindig vettem észre, ha megszólítottak. Ezért felkerestem a megfelelő szakembereket, és kiderült, hogy a hallócsontok összenövése, csontosodása miatt jelentkeztek a panaszok. Ekkor műtéttel próbáltak segíteni a problémán, de az eljárás nem volt sikeres, így hallókészüléket kezdtem hordani mindkét fülemen.
Soha nem gondoltam volna, hogy mindenféle kényszerítő eszköz nélkül vagy netán egy elveszített fogadás eredményének hiányában egyszer magamtól leírom azt a szót, hogy bugyigumi. Egyelőre a sírvázát is csak óvatosan ízlelgetem, de hogy ezt a két szót egy szakmai blogon, a hallókészülékekkel kapcsolatban fogom monitorra vetni, arra körülbelül akkora esélyem volt, mint Kertész Vili bácsinak a zenei karrierre.
Tegnap azonban olyan szórólapot talált kolléganőnk a postaládájában, ami mellett nehéz lenne szó nélkül elmenni.
Szerencsésnek mondhatom magam, hiszen az elmúlt pár hétben három különböző országban jártam rock koncerten, amiből ráadásul két előadás immáron a valaha volt legjobb koncert képzeletbeli dobogóján foglal számomra helyet. A blog szempontjából a sokat emlegetett hogyan óvjuk ilyenkor a hallásunkat téma miatt lehetne a Pearl Jam koncert is érdekes, de persze volt itt más is, amiről vétek lenne nem írni.
Pearl Jam koncert a Stadthallében – 2014. június 25. Fotó: PM
Azt hiszem, a hallással kapcsolatos témákat tekintve nincs ennél kényesebb. Minden leírt vagy kimondott szónak hatványozott súlya van. Valamiért mindenki ódzkodik attól, hogy úgy fogalmazzon, ahogyan azt valójában gondolja, vagy egyszerűen kerüli a véleménynyilvánítást. Itt az ideje viszont elkezdeni beszélni róla, írni, értekezni és hozzájárulni valamilyen módon ahhoz, hogy társadalmi szintű változást érjünk el. A poszt hosszú lett, ezért két részletben fogjuk leközölni. És nem a hallássérültekről szól.
Itt az ideje tisztán látni. És szerintem hallani is.
Példátlan médiaérdeklődés kísérte az első hazai Cochlear Nucleus Profile műtétet múlt hét csütörtökön a Szegedi Klinikán. Nem csak azért számított nagy eseménynek a beavatkozás, mert a világ legvékonyabb – mindössze 3,9 milliméteres – implantjait először ültették be hazánkban (ráadásul egy 16 hónapos kisfiún segítettek), hanem azért is, mert az egy ülésben, azaz egy műtéti folyamat során történő kétoldali implantációra is csak egy-két alkalommal került sor eddig Magyarországon. Hogy hogyan jutottunk el eddig a nagyszerű pillanatig, milyen háttérmunka folyt azért, hogy a műtéttől legyen hangos a média? Erről fogok néhány érdekességet megosztani Önökkel.
Dr. Rovó László, fül-orr-gégész és audiológus professzor nyilatkozik a műtétről
Ön biztonságban érzi gyermeke hallását, miközben kedvenc játékával játszik? Az Európai Parlament és a Tanács 2009/48/EK irányelve kimondja: „A hangok kiadására tervezett játékokat a rövid és a tartós hangok maximális értéke tekintetében úgy kell megtervezni és kivitelezni, hogy az általuk kibocsátott hang ne okozhasson halláskárosodást a gyermekeknek.” Miért lenne ez másképpen? Egy kis szkepticizmus azért időnként nem árt…
18 tesztelt játékból 7 (!) adott ki 100 dB-nél magasabb hangokat (ref.: egy láncfűrésznek kb. 100-110 dB a zajkibocsátása) Tovább
A tavalyi évben járta be a zenei világsajtót és a brit bulvárt a hír, hogy Noel Gallagher (47), az Oasis gitárosa és fő dalszerzője fülzúgástól szenved. Azóta kiderült, hogy Noel testvére, az énekes Liam (42) is hasonló cipőben jár, évek óta küzd a tinnitus-szal. Amikor Liam-et arról kérdezték, hogy hogyan vélekedik a fülzúgás problémáiról, egészen furcsa választ adott. Olyan tipikus, balhés liamgallagherest.
Jobb lett volna Eddie Vedder-ről értekezni, mert őt tényleg nagyon kedvelem. A Pearl Jam énekese hasonlóan sok energiát fordít karitatív szervezetek segítésére, mint Paul David Hewson, ismertebb nevén Bono, a U2 frontembere. Mindketten az igazság, és a jó ügyek elkötelezett harcosai. A srácok jó kapcsolatot ápolnak egymással, de nem mindig volt ez így. Kellett hozzá egy átbeszélgetett éjszaka, de természetesen vannak azért különbségek.
Eddie például nincs lefotózva az utóbbi évtizedek amerikai elnökeinek legjavával, ellentétben az ír énekessel. Viszont Mr. Vedder az ismert nevét nem egy hallókészülék üzletről kapta. Szemben Bono-val, aki igen. Bár többen esküsznek rá, hogy egy kutyaeledelről. Tudtad?
Hé, Bono…tudok egy jó szaxist/…tudok olajat olcsón/…tudok egy munkát avagy U2 helyett B4 – Bill, Bush, Barack & Bono
A mindennapi orvosi munkám során számtalan különféle érdekes, és egyben roppant tanulságos esettel találkozom. Az általános tapasztalatom az, hogy a kreatív magyar ember szereti maga megoldani a problémáit, ezért nem szívesen fordul orvoshoz, csak ha már nagyon nagy a baj. Különösen, ha a hallásával nem stimmel valami. Bezzeg, ha a szemével kapcsolatosan észlel valami változást, azonnal rohan…
Kedves, idős barátom kálváriáját osztom most meg Önökkel.
