A hallókészülék próbahordási időszak arra szolgál, hogy az érintett páciens otthoni és munkahelyi környezetben is kipróbálhassa a hallásspecialisták által javasolt hallókészülékeket. Érdemes ilyenkor jegyzeteket készíteni a tapasztalatokról, hogy minél pontosabb visszajelzést tudjunk adni a szakembereknek, akik ezeket az információkat felhasználhatják arra, hogy szükség esetén egy másik készüléket javasoljanak, illetve az adott készüléken minél pontosabb beállításokat végezhessenek. Egy budapesti hallásközpont kollégáitól: Vicsorek-Lakatos Gabriella hallásspecialistától, és Gecse Barbarától kaptam ezt a kis “naplórészletet”.
A napokban ismét kaptam egy próbahordási naplót, ezúttal a székesfehérvári hallásközpont kollégáitól: Kiss Virág hallásspecialistától (blogunk állandó szakértő szerzőjétől), és Balda Edittől. Egy kedves ügyfelük, Bodorné Sánta Mária hozzájárulásával tesszük most közzé az írást, amelyet a hallókészülék próbahordási időszak alatt készített a hölgy. De miért van annak jelentősége, hogy a hallókészülék próbahordás tapasztalatait részletesen rögzítsük?
A hallásproblémával élők nagy része nehezen fogadja el a tényt, hogy hallókészülékre van szüksége. Ha még nem is szántuk rá magunkat a vásárlásra, tájékozódni már a vizsgálat előtt is érdemes. Most induló sorozatunkból megtudhatja, hogy milyen költséggel jár egy hallásvizsgálat, és mennyibe kerül egy hallókészülék. Ebben a részben arról írunk, hogy ki jogosult a támogatásra, mekkora könnyebbséget jelent ez számunkra, és hogy mennyibe kerülnek az OEP által támogatott hallókészülékek.
Általában a betegségeinket szeretjük magunkban megélni. Titkoljuk a külvilág elől, magánügyként kezeljük. Azt hiszem, ez így természetes. Csak azokkal osztjuk meg, akik közel állnak hozzánk, és akik segíthetnek a gyógyulásban. Vannak azonban olyan betegségek, állapotok, amelyeket magunk nem veszünk észre, vagy nem akarunk észrevenni. Környezetünk ugyan figyelmeztet, ad visszajelzést, de makacsul ragaszkodunk az általunk egészségesnek vélt állapothoz.
Ilyen a fokozatosan romló hallás is, az érintettnek alig tűnik fel, megszokottá válik, és hajlamos környezetét hibáztatni: sutyorognak, nem beszélnek érthetően, hadarnak, úgy beszélnek, hogy ő ne hallja. Az ebből eredő konfliktusok, sértettség, a meg nem értettség akár a környezettől, a hozzátartozóktól való elfordulásig fajulhat.
Azonban a közvetlen környezetből érkező visszajelzések ráirányítják az érintett figyelmét a problémára, és idővel hajlandó lesz változtatni a kialakult hallásproblémán. Ha már eddig eljutottunk, ne engedjük el szerettünk kezét. Kísérjük el a hallásvizsgálatra, hallgassuk meg az eredményt, a javaslatot. A hallásjavító eszköz kiválasztásában is sokat segíthetünk, hiszen jobban ismerjük igényeit, milyen életvitelt folytat, hogyan ért a műszaki berendezésekhez, mennyire tudja jól kezelni az apróbb tárgyakat. A készülék láthatósága sok esetben ijesztő lehet, ma már vannak olyan picike eszközök, melyen teljesen elbújnak akár a fülben, akár a fül mögött.
Hozzátartozóként már a készülék beállítása közben fel tudjuk mérni, hogy mennyit segít a készülék. Kérdéseket tehetünk fel, megfigyeljük mennyivel hall jobban a korábbiakhoz képest. Így magunk is megbizonyosodhatunk a pozitív változásról.
Sokszor tapasztalom, hogy az idősebb emberek félnek a hallókészüléktől. Attól félnek, hogy elrontják, nem tudják megtisztogatni, nem tudják majd önállóan kezelni. A hallásspecialista részletesen megmutatja, és gyakoroltatja a készülék használatát, és minden szükséges tanáccsal ellátja a leendő készülékviselőt. Bizonyos esetekben – rossz látás, vakság, remegő kezek, feledékenység – szükség van a család segítségére. Úgy látom, hogy akár a házastárs, a gyermekek, az unokák is szívesen átvállalják a hallókészülék körüli teendőket. Ne féljünk tehát kérdezni, és figyeljünk, mert a megszerzett tudásunkkal hozzájárulhatunk a sikeres készülékviseléshez magunk is.
A készülék kezelésén túl a hangokhoz való hozzászokásban is támogatást nyújthatunk. A készülékkel olyan hangokat hallhat a viselője, amelyektől a csendben töltött évek alatt elszokott, és nem tudja beazonosítani a hangforrást, nem tudja mit hall. Ilyenkor megmutatjuk az ismeretlen hangot, megbeszéljük vele, hogy mit hallott (óraketyegés, hűtő zúgása, ajtónyikorgás, lépteink hangja, madárcsicsergés).
Beszélgetéseknél ha nem ért minden egyes szót, vissza-visszakérdez úgy, hogy a készülék a fülben van, türelmesen ismételjük meg mondandónkat. A hangos beszéd sem készülék nélkül, sem készülékkel nem hozza meg a kívánt jó beszédértést. Ezt az magyarázza, hogy a hallósejtek káros működésével a halk hangok nem hallhatók, a hangos hangok bántóbbak, erősebbnek tűnnek mint amilyenek valójában. Ilyenkor lassabban, tagoltabban beszéljünk, esetleg más kifejezéseket alkalmazzunk.
A hallókészülékek időről-időre állítást igényelnek, ez függ a hozzászokás mértékétől, és az esetleges hallásállapot változástól. Tapasztalatainkat érdemes megosztani a hallásspecialistával, így megkönnyítjük a készülék finomhangolását.
A készülékkel meg kell tanulni hallani. Csak türelemmel, gyakorlással érhetjük ezt el. Sokszor a hozzátartozók szerepe éppen olyan fontos, mint a jól beállított hallókészülék rendszeres viselése.
>> Kapcsolódó cikkek:
Azt tapasztalom, hogy sokan, akik hallásvizsgálatra jönnek hozzám, és tudják, hogy hallókészülékre lesz szükségük, már előzetesen tájékozódnak. Ez legtöbbször a családtól, ismerősöktől szerzett információ, és egyre többen böngésznek az interneten is.
Sajnos gyakran előfordul, hogy egyesek csupán a készülékek negatív tulajdonságait emelik ki: ilyen például, hogy drága, folyton cserélgetni kell az elemet, évente el kell menni ellenőrzésre, rendszeresen tisztítani kell. Most szeretném bebizonyítani, hogy nem szabad ilyen borúsan látni a helyzetet, ezért én is elkészítettem ugyanezt a listát, csak pozitív szemlélettel.
Ilyen az, amikor a pohár félig üres, majd félig tele van…
Szerencsére sok olyan emberrel találkozom, akik a jót látják meg először, és elkísérik a barátot, rokont a hallásvizsgálatra. Bármilyen jól és alaposan tájékozódtunk, hallgassunk a szakember tanácsára, aki megvizsgál minket, és ha szükséges, hallókészüléket ajánl, hiszen ő valóban tudni fogja, mire van szükségünk. Gondoljunk csak bele: a fogorvosnak sem mi mondjuk meg, hogy melyik kezelés a legjobb, a lényeg, hogy a végeredménnyel elégedettek legyünk.
Kigyűjtöttem néhány szakkifejezést, amivel találkozhatunk a keresgélés során, ha előzetesen tájékozódunk a hallókészülékekről. Ezeket a kifejezéseket már hallhattuk, olvashattuk, ám anélkül, hogy tudnánk, mit jelentenek pontosan, nem sokra megyünk velük. Íme, egy kis ízelítő egyszerűen, érthetően, hogy a hangzatos kifejezések fontos információvá váljanak:
Digitális: ma már szinte minden az. A hallókészüléknél ez a kifejezés azt jelenti, hogy a készüléket számítógéppel állítják be, ami nagyon pontos illesztést tesz lehetővé, hiszen nincs két egyforma halláscsökkenés, a készüléket teljesen az egyénre kell igazítani.
Többcsatornás: a csatornaszám azt jelenti, hogy ahány van belőle, annyi helyen lehet finomítani, igazítani a készüléket. Például egy 8 csatornás hallókészüléknél 8 különböző helyen beavatkozhatunk és finomíthatunk a készülék beállításán.
Programok: vannak olyan hallókészülékek, amelyek esetében lehetőség van arra, hogy egy nyomógomb segítségével mi magunk változtassunk a különböző beállítások között: más beállítás TV nézéskor, vagy ha kint sétálunk az utcán, ahol nagy a zaj.
A készülékek formailag is nagyon különbözőek, létezik fül mögött elhelyezkedő vagy a hallójáratba tehető, illetve van kisebb és nagyobb méretű, ám annak eldöntéséhez, hogy melyiket válasszuk, fontos, hogy minden vizsgálati eredmény a birtokunkban legyen.
Végezetül pedig a legfontosabb, hogy ne féljünk kérdezni, és persze próbáljuk ki a hallókészüléket, mert ha nem tapasztaljuk meg, hogy milyen érzés így hallani, sokat veszítünk. Természetes, hogy mivel ez egy új dolog számunkra, nem értünk hozzá, de ne féljünk tőle, egy ingyenes próbahordással semmit sem veszíthetünk.
A humoros reklámokról szóló sorozatunkban eddig hétköznapi szituációkat mutattunk be (Az orvosnál és A csengő). Kiváló holland kollégáink a Beter Horen-nél azonban 2009-ben egy igazi nagyágyút, az akkoriban még az Ajax Amsterdamban, napjainkban pedig az FC Liverpoolban futballozó Luis Suarez-t vetették be az ügyfelekért folyó ádáz küzdelembe.
A mindennapi orvosi munkám során számtalan különféle érdekes, és egyben roppant tanulságos esettel találkozom. Az általános tapasztalatom az, hogy a kreatív magyar ember szereti maga megoldani a problémáit, ezért nem szívesen fordul orvoshoz, csak ha már nagyon nagy a baj. Különösen, ha a hallásával nem stimmel valami. Bezzeg, ha a szemével kapcsolatosan észlel valami változást, azonnal rohan…
Kedves, idős barátom kálváriáját osztom most meg Önökkel.
Közeleg az ünnep. Van belőlük néhány, de az igazi, a nagybetűs mégis a Karácsony, család, szeretet, összetartozás, hit, ajándékok, sok-sok süti és a díszített fa. Sokfélék vagyunk, más-más dolgokban hiszünk. Más hagyományokban, babonákban, diétában, technikában. Apropó! Tudták, hogy a hallókészülékben nem kell hinni? Csak ki kell próbálni! A változás azonnal érezhető. Ennyire egyszerű. Hmm… de miért nem siet akkor mindenki hallókészüléket vásárolni, ha érzi, hogy baj, probléma van?
 |
| “Az én felelősségem, hogy figyeljek rá” |
A hollywoodi akciófilmek sztárjáról, Bruce Willis-ről az a hír járja, hogy nem igazán szószátyárkodik, amikor az újságírók interjút készítenek vele. Vajon miért lehet ez? Ennyire érdektelen? Nem foglalkoztatja a közönsége? Szeretné megtartani magának véleményét? Úgy hírlik, hogy nem erről van szó: lánya szerint a színész hallásproblémája miatt kommunikál egyre kevesebbet.
Hé! Igen, neked szóltam. Van nálad aszpirin?
