18 tesztelt játékból 7 (!)  adott ki 100 dB-nél magasabb hangokat (ref.: egy láncfűrésznek kb. 100-110 dB a zajkibocsátása)

Vajon hányan feltételeznék, hogy a boltokban kapható gyermekjátékok akár károsak is lehetnek a picik hallására? Ugye Ön sem gondolta volna? Miért is tenné? Hiszen nem igazán szokás erről beszélni.

A napokban számos gyermekjátékok biztonságával foglalkozó írást, útmutatást olvastam, de egyet leszámítva egyik sem tért ki a játékok által kibocsátott hangok káros hatásának veszélyére. Pedig számtalan útmutatót találhatunk az interneten, melyekben leírják, hogy mire ügyeljenek a szülők a gyermekjátékokkal kapcsolatosan: apró alkatrészek, amelyeket beszippanthatnak; vegyi anyagok, melyeket a gyártók használnak, és károsak lehetnek; éles, hegyes szélű játékok, melyek megsérthetik a kicsiket; gyúlékony anyagok; stb. Íme, egy EU-s útmutató szülőknek (angolul) http://bit.ly/1fjystX. Egyetlen egy olyan útmutatót sem találtam, amely felhívná a kedves és gondos szülők figyelmét arra, hogy a játékok esetleg károsak lehetnek a gyermekeik hallásának egészségére.

Egy szervezet mégis akad a világon, amely még erre is gondol. Az SHA-t (Sight and Hearing Association) 1939-ben alapították azzal a céllal, hogy fellépjenek a megelőzhető látás- és halláscsökkenés ellen. A szervezet minden évben kiad egy jelentést azoknak a játékoknak a listájával, melyek komoly veszélyt jelenthetnek a gyermekek hallására. Úgy tűnik, nagyon is szükség van erre: rengeteg olyan játék csücsül a boltok polcain, melyek hangkibocsátása meghaladja 90 decibelt (dB), sőt akadnak olyanok is, melyek a 120 dB-t is elérik (összehasonlításképpen egy láncfűrésznek kb. 100-110 dB-es a zajkibocsátása).

Általánosságban elmondható, hogy a 80 dB-t meghaladó zajkibocsátás már halláskárosodás kialakulásához vezethet. Lássuk, hogy a zajszennyezés különböző szintjei mennyi idő alatt vezetnek hallásveszteséghez:

De térjünk vissza az SHA kutatására. A felmérést úgy kezdik, hogy a szervezet munkatársai meglátogatnak különböző játékboltokat, és megvásárolják azokat a hangokat kibocsátó játékokat, amelyek károsnak tűnnek a gyermekek hallására. Ezt követően kontrollált körülmények között egy zajszintmérő műszerrel kétféleképpen is megvizsgálják a játékok által kibocsátott hang erősségét: egyszer úgy, hogy a mérőműszert közvetlenül a játékhoz tartják, egy másik alkalommal pedig 25 cm-es távolságot hagynak. Erre azért van szükség, mert figyelembe kell venni, hogy a gyerekek hogyan is használják ezeket a játékokat. Abban mindenki egyetért, hogy legalább kartávolságban vannak ezek a játékok a hangkibocsátás közben, és ez a kartáv gyerekeknél meglehetősen kicsi. Azonban az is megfigyelhető, hogy a gyerekek gyakran tartják a játékokat közvetlenül a fülükhöz játék közben. Emiatt történik a kétféle mérés. A 2013-as mérési eredmények megdöbbentőek, akadtak olyan játékok, melyek akár 15-30 perc alatt is halláscsökkenést okozhatnak. Az alábbi játékok bizonyultak a legveszélyesebbnek:

 Forrás: Audiologyonline.com

Mit tehet a szülő? Hiszen előfordulhat, hogy a Magyar játékboltok polcain is találkozhatunk  kelleténél hangosabb játékokkal. Azt javasoljuk, hogy mindenképpen próbáljuk ki a játékot a vásárlás előtt. Sokszor nem raknak elemet a játékokba, emiatt azt csak otthon lehet őket kipróbálni. Na, az ilyet inkább hagyjuk. Mérőeszköz híján a saját belátásunkra kell hagyatkoznunk, de ez is több, mint a semmi. Próbáljuk ki a játékot úgy is, hogy közvetlenül a fülünkhöz emeljük, és úgy is, ha eltartjuk magunktól. Ha tehetjük, vásároljunk olyan játékot, amin van hangerő szabályozó. Ez csak rajtunk múlik. De mi történik akkor, amikor születésnapra, ünnepekre ajándékba kap a gyerkőc egy új kedvencet, amit persze nem kobozhatunk el tőle hatalmas sírás-rívás és örökharag nélkül? Próbáljuk meg átlátszó fóliával bevonni a játék hangszóróját, ez biztosan tompítani fog a hangkibocsátáson. Ha nem megy, a gyermekünk egészsége érdekében inkább szabadítsuk meg őt a játéktól, és próbáljuk meg kárpótolni érte valamivel.

Ne feledjük! A zajártalom okozta halláskárosodás megelőzhető. Vigyázzunk a picikre!

(Forrás: Audiologyonline.com)

A munkavédelmi törvény szerint minden munkáltató köteles legalább becsléssel, szükség esetén pedig méréssel is meghatározni azt a zajszintet, melynek a munkavállalók ki vannak téve. Zajmérést az alábbi esetekben kell végezni:

• új munkahely létesítése, új munkaeszköz üzembe helyezése
• a meglévő munkahely esetében a munkaeszköz átalakításakor, vagy új helyre történő telepítésekor
• új munkakör kialakításakor
• a munkavállalót érő zajterhelés meghatározásakor

A rendelet háromféle határértéket állapít meg.

A napi zajexpozíció azt határozza meg, hogy a napi 8 órás munkaidő alatt átlagosan milyen erősségű zaj éri a munkavállalót. A pillanatnyi hangnyomás legmagasabb értéke pedig az a legerősebb zajszint, mely előfordulhat a munkavégzés alatt.

1.  zajexpozíciós határérték

• napi zajexpozíció szintje: átlagban 87 dB
• pillanatnyi hangnyomás legmagasabb értéke: 140 dB

 2.  felső beavatkozási határérték

• napi zajexpozíció szintje: átlagban 85 dB
• pillanatnyi hangnyomás legmagasabb értéke: 137 dB

 3.  alsó beavatkozási határérték

• napi zajexpozíció szintje: 80 dB
• pillanatnyi hangnyomás legmagasabb értéke: 135 dB

A kiindulási pont az, hogy a munkavállalót érő zajterhelés nem haladhatja meg a zajexpozíciós határértéket (átl. 87 dB, legmagasabb pillanatnyi 140 dB).

Amennyiben a zajszennyezés meghaladja a felső beavatkozási határértéket (átl. 85 dB, legmagasabb pillanatnyi 137 dB), a munkáltató nem csupán köteles megtenni a megfelelő intézkedéseket a zajexpozíció csökkenése érdekében, erre külön tervezetet is kell készítenie. Ezeknek az intézkedéseknek a zajforrás kiküszöbölésére kell elsősorban irányulniuk, azonban ha így nem lehet megfelelő szintre csökkenteni a zajterhelést, a munkavállaló számára egyéni hallásvédő eszközt kell biztosítani.

Az egyéni hallásvédő biztosítása egyébként kötelező abban az esetben, ha a zajterhelés meghaladja az alsó beavatkozási határértéket (átl. 80 dB, legmagasabb pillanatnyi 135 dB). A munkavállalónak nem kötelessége viselnie azt, de természetesen mindenképpen ajánlott! Olyan egyéni hallásvédő eszközt kell választani, mely megszünteti, de legalább a lehető legkisebb mértékűre csökkenti a halláskárosodás kockázatát.  Ha a zajexpozíció a felső beavatkozási határértéket is meghaladja (átl. 85dB, legmagasabb pillanatnyi 137 dB), a munkavállaló már köteles is viselni az egyéni hallásvédő eszközt, méghozzá a munkáltatója által előírt módon.

A munkáltató az alsó beavatkozási határérték meghaladása esetén köteles megfelelő munkavédelmi oktatásban, részesíteni a munkavállalót. Ennek keretében az alábbiakról kell tájékoztatást nyújtania:

1. a zajterhelésből származó kockázatok jellegéről;
2. azokról az intézkedésekről, melyek a zajjal összefüggő kockázatok megszüntetését, de legalább a lehető legkisebb mértékűre csökkentését szolgálják;
3. a különböző határértékekről;
4. a hallásvédő eszközök rendeltetésszerű használatáról;
5. a zajszennyezés okozta halláscsökkenésre utaló tünetekről, és az észlelés után a bejelentés indokoltságáról és módjáról;
6. a munkaköri alkalmassági vizsgálatot indokoló körülményekről;
7. azokról a munkamódszerekről, melyek a zajterhelést a lehető legkisebb mértékűre csökkentik.

Nagyon fontos kiemelni, hogy ha a zajterhelés meghaladja az alsó beavatkozási határértéket, a munkáltató köteles biztosítani, hogy a munkavállaló részt vehessen hallásvizsgálaton, ahol felmérik hallásának aktuális állapotát. Ebben az esetben a munkavállaló számára nem csupán nagyon ajánlatos, de kötelező is részt venni a hallásteszten.

Ne feledjük: környezetünk zajai nem csupán hallásunkra lehetnek negatív hatással, hiszen számtalan tanulmány bebizonyította már, hogy növelhetik a stressz hormonok képződését, és alvászavart vagy akár szív- és érrendszeri panaszokat is okozhatnak. Ügyeljünk hát fokozottan hallásunk megfelelő védelmére munkahelyünkön is!

Gyáripari dolgozók

Fotó: Ideatix.hu

A munkahelyi ártalmak listáján a gyári munkások esetében a halláscsökkenés előkelő helyet foglal el. Az ok egyértelmű: a hatalmas és zajos gépsorok között eltöltött órák kiemelkedően károsak hallásunk egészsége szempontjából. Nem véletlen, hogy a munkavédelem jogilag is szankcionált intézményrendszerének kialakítására a modern gyáripar létrejöttével fogalmazódott meg az igény. A munkaeszközök fejődésével, így a gyáripar kialakulásával a dolgozók nagy tömegeit foglalkoztatták egy munkakörnyezetben, így a munkahelyi ártalmak egy adott helyen történő előfordulása látványosabbá, szembetűnőbbé vált.

Építőipari dolgozók

Manapság nem kell sokat kutakodni, bolyongani ahhoz, hogy szembe találjuk magunkat egy éppen zajló épület- vagy útfelújítással. Tehát nem kell senkinek bemutatni, hogy egy ilyen építőipari gép milyen zajterheléssel jár. Gondoljunk bele, hogy mit jelent ez azokra a dolgozókra nézve, akik mindennapjaikat ilyen gépek közelében töltik. Egy légkalapács például 115 dB-es hangot bocsát ki. Tekintettel arra, hogy a 85 dB-nél erősebb zajok már veszélyesek lehetnek hallásunk egészségére, legkevésbé sem ajánlott kitenni magunkat megfelelő védelem nélkül ilyen erős zajterhelésnek. Vegyük figyelembe, hogy a legtöbb építőipari eszköz ennél jóval hangosabb.

Motoros futárok

Fotó: Girlhour.hu

 A bukósisak megvédi a motorosok fejét a komolyabb sérülésektől, de sajnos ugyanakkor halláscsökkenést is okozhatnak. Motorozás közben a bukósisak mellett áramló légáramlat által kiváltott zaj erőssége 100 km/h sebességnél akár a 90dB-t is meghaladhatja, ekkora zajterhelést pedig maximum 2-3 órán keresztül tudunk halláskárosodás nélkül tolerálni. A napi közlekedésünk tehát nem feltétlenül veszélyes, de azoknak, akik kedvelik a motoros túrákat, vagy netán munkavégzésük egész időtartamában használják (motoros futárok) ezt a járművet, érdemes beruházni egy jobbfajta füldugóra.

Szórakoztatóiparban, az éjszakai életben dolgozók

A halláscsökkenés egyik gyakori oka a hangos zenehallgatás. Mindazok, akik bárokban, diszkókban, koncerttermekben dolgoznak, nap mint nap ki vannak téve a halláskárosodást okozó zajterhelésnek. A legtöbb éjszakai szórakozóhelyen akár 100 dB-t is meghaladó hangos zene szól a hangszórókból, mely elképesztő károkat tud okozni. A dj-k, a hangosítók, a pultosok, a kidobók mind-mind ki vannak téve ennek a veszélynek. Jó hírünk, hogy remek speciális füldugókat gyártanak már kifejezetten erre a célra, és olyan szűrővel vannak ellátva, melyek a hallásra káros zajokat kiszűrik, míg a zenét, a beszédhangot megtisztítva átengedik. Így előzik meg a fülzúgást és a halláspanaszok kialakulását.

Repülőtéri személyzet

Fotó: Mycartoonthing.com

Ha repülőtéren járunk, megfigyelhetjük, hogy a kifutópályán dolgozók, forgalomirányítók mind-mind különböző fülvédő eszközöket viselnek. Ennek az az oka, hogy a sugárhajtású repülők akár 140 dB-es zajterhelést is okozhatnak. Ekkora zajnak kitéve elég nagy esélyünk van arra, hogy anélkül, hogy hosszabb időt töltenénk el a környezetben, azonnal halláskárosodást szenvedünk. Bár a veszély láthatatlan, és hanghullámokon keresztül érkezik, hallásunk egészségére beláthatatlan következményei lehetnek.

Mindenképpen gondoljuk át, hogy a munkánk során vajon milyen zajforrások terhelhetik meg hallásunkat, és keressük meg azokat az eszközöket, melyek segítségével megóvhatjuk egészségünket!