Audiogram

A hallásspecialista a hallásvizsgálat eredményét az audiogramon rögzíti. Az eredményül kapott grafikon azt szemlélteti, hogy egy-egy frekvencián melyik az a leghalkabb erősségű hang, amelyet a vizsgálaton résztvevő személy még éppen képes meghallani, tehát, hogy mennyire hallja jól különböző hangmagasságokon az adott hangokat. Ezt a leghalkabb értéket hallásküszöbnek is nevezik.

A koordinátarendszerben vízszintesen elhelyezkedő számok a 125-8000 Hz közötti hangmagasságot jelölik. Bár az emberi hallástartomány ennél tágabb (20-20.000 Hz), a leggyakrabban előforduló, legfontosabb hangok 125-8000 Hz között helyezkednek el. Az audiométereket is úgy alakítják ki, hogy ebben a tartományban legyenek képesek mérni az eredményeket. A 125-1000 Hz közötti tartományt mély hangoknak, az 1000-8000 Hz közötti részt magas hangoknak nevezzük. Az ún. beszédfrekvenciákra (500-2000 Hz) megkülönböztetett figyelmet fordítunk a vizsgálat során, mert a beszédértéshez szükséges magánhangzók, mássalhangzók ebben a hangszíntartományban helyezkednek el.

Az audiogramon a függőleges tengely a hangerőt jelzi, itt decibelben (dB) vannak megadva az értékek. Ennek segítségével -20 dB-től egészen 120 dB-ig térképezhetjük fel a hallástartományt. Hogyan lehet mínuszos a hangerő? A 0 dB nem egy abszolút, hanem egy viszonyszám, és az ép hallást szimbolizálja. Tehát ha egy bizonyos frekvenciát 0 dB-en hall valaki, akkor úgymond tökéletesen hallja. Több ezer fiatal, ép hallású egyénen végzett mérések alapján állapították meg ezt a 0 dB értéket. Ezért lehetséges az, hogy ennél az értéknél jobb hallást is mérhetünk, mely lehet akár -5 vagy -20 dB is. A 0 dB értéktől minél távolabb, azaz lejjebb helyezkedik el a hallásgörbe, annál nagyobb a halláscsökkenés mértéke.

A audiogramon a 30 dB-es hangerőnél, 250-2000 Hz tartományban található egy megvastagított vonal, melyet szociális hallásküszöbnek neveznek. Ha vizsgált személy hallásgörbéje ezen a vonalon vagy ez alatt fut, akkor az ép hallókhoz képest már valóban érezhető a hallásproblémája (pl. többszöri visszakérdezés, halk hangok meg nem hallása, hangos televíziózás, rádiózás).

Az audiogram akkor mutatja a legpontosabb eredményt, ha kiegészítik azt a beszédértési vizsgálat eredményével is, melyet a képen látható koordinátarendszerben rögzítenek. A beszédteszt két részből áll. Először számok segítségével meghatározzuk a beszédhallás küszöbét (számpróba), majd rövid, egytagú szavakkal a beszédértési képességet (szópróba). A vízszintes vonal a hangerőt mutatja dB-ben kifejezve, a függőleges pedig a jól visszaismételt szavakat, számokat %-os értékben. A beszédaudiogramon vastagított görbével látható az ép hallók szám- és szópróbájának átlagos eredménye, ehhez viszonyíthatóak a kapott eredmények. Minél jobbra tolódik az eredmény, annál rosszabb a beszédértési képesség.

Bízom benne, hogy sikerült az audiogramot valamivel közelebb hozni az olvasók szívéhez, és most már nem tűnik annyira misztikusnak az értelmezése. Természetesen az audiogram alapján a hallásspecialisták nem csupán azt tudják megállapítani, hogy valakinek ép vagy nem ép a hallása, ennél sokkal részletesebb elemzésre is alkalmasak az eredmények. Azonban írásommal csupán annyi volt a célom, hogy bevezessem az érintetteket és hozzátartozóikat az alapokba.