Soha nem gondoltam volna, hogy mindenféle kényszerítő eszköz nélkül vagy netán egy elveszített fogadás eredményének hiányában egyszer magamtól leírom azt a szót, hogy bugyigumi. Egyelőre a sírvázát is csak óvatosan ízlelgetem, de hogy ezt a két szót egy szakmai blogon, a hallókészülékekkel kapcsolatban fogom monitorra vetni, arra körülbelül akkora esélyem volt, mint Kertész Vili bácsinak a zenei karrierre.
Tegnap azonban olyan szórólapot talált kolléganőnk a postaládájában, ami mellett nehéz lenne szó nélkül elmenni.
